Keresési eredmények

A kurzus a szubjektív jóllétet, az élettel való elégedettséget, a boldogságot és a társadalmi közérzetet alakító főbb szociál- és gazdaságpszichológiai tényezőket mutatja be, elsősorban az alábbi témakörök mentén: (1) a szubjektív jóllét, az élettel való elégedettség és boldogság kutatásának elméleti és módszertani megközelítései; (2) a szubjektív jóllétet, az élettel való elégedettséget és boldogságot befolyásoló egyéni, interperszonális, csoportos (pl. munkahelyi) és társadalmi szintű tényezők; (3) a szervezeti és társadalmi igazságosság hatása a szubjektív jóllétre és ennek következményei; (4) a közbeszéd, az értékek és az értékvesztés egyéni és társadalmi jóllétet, valamint a társadalmi atmoszférát alakító hatásai; (5) a szubjektív jóllét, élettel való elégedettség és boldogság kulturális aspektusai. A kurzus során megszerzett elméleti és módszertani ismeretek révén a hallgatók készségeket szereznek a szubjektív jóllétet, az élettel való elégedettséget és a társadalmi közérzetet befolyásoló tényezők pszichológiai szempontú elemzésében.

A kurzus speciális, aktuális félévi menete és teljesítésének feltételei

A kurzus ebben a félévben egy önkormányzati intervenciós kezdeményezéshez kapcsolódik, ezért tantermi és külső terepmunkából áll, az utóbbin való részvétel részben beszámít a gyakorlaton való jelenlétbe. A tantermi részben a kurzus céljának megfelelő témákat tárgyalunk, valamint a terepmunka tapasztalatait dolgozzuk fel és az intervencióhoz kapcsolódóan empirikus projektmunkát végzünk. A terepmunka időpontjaival, helyszíneivel és teendőivel kapcsolatos információk a kurzus Teams-csatornáján jelennek meg, amint azok a gyakorlatvezető rendelkezésére állnak. A terepmunka tapasztalatait kiscsoportos projektmunkák keretében dolgozzuk fel. Az ezekből készült, 3000-4000 szavas beszámoló, valamint az órai aktivitás és a terepen való jelenlét lesznek a kurzus teljesítésének feltételei.

A kurzus ütemezése (terepmunka dátumokkal)

· 1. hét (2026. február 12.): Ismétlés és bevezetés

· 2. hét (2026. február 19.): Lakókörnyezet és jóllét (tájékozódás)

· 3. hét (2025. február 26.): A projektmunkával kapcsolatos ötletek összegyűjtése

o a terepmunka folytatásához szükséges felkészítés tréningrészvétel formájában: 2026. február 28-án (szombaton) 10:00-13:00 között tereptréning (érkezés: 9:45-től), helyszín: Zuglói Ifjúsági Centrum - 1145 Budapest, Uzsoki u. 57.

· 4. hét (2026. március 5.): A tereptréning tapasztalatainak megbeszélése, a projektmunka előkészítése

o az önkormányzat által javasolt beosztástól függően március 6-án (pénteken) 15:00-18:00 vagy 7-én (szombaton) 10:00-13:00 terepmunka

· 5. hét (2026. március 12.): A szubjektív jóllét dimenziói és mérése, szemelvények a jóllétet befolyásoló egyéni, interperszonális, csoportos (pl. munkahelyi) és társadalmi szintű tényezőinek irodalmából

o 2026. március 13-án (nem fix!): workshop

· 6. hét (2026. március 19.): A március 6-án és 7-én lezajlott terepmunka, valamint a március 13-án tartott workshop tapasztalatainak megosztása, megvitatása, ezek alapján a projektmunka folytatása

o az önkormányzat által javasolt beosztástól függően március 20-án (pénteken) 15:00-18:00 vagy 21-én (szombaton) 10:00-13:00 terepmunka

· 7. hét (2026. március 26.): A szervezeti és társadalmi igazságosság hatása a szubjektív jóllétre és ennek következményei

o 2026. március 27-én (nem fix!): workshop

· 8. hét (2026. április 2.): tavaszi szünet

· 9. hét (2026. április 9.): A március 20-án és 21-én lezajlott terepmunka, valamint a március 27-én tartott workshop tapasztalatainak megvitatása, a projektmunka folytatása

· 10. hét (2026. április 16.): A közbeszéd és társadalmi értékek egyéni és társadalmi jóllétet, valamint a társadalmi atmoszférát alakító hatásai

· 11. hét (2026. április 23.): Készülés a lakossági fórumokra

o Lakossági fórum 1. (nem fix!): április 24.

· 12. hét (2026. április 30.): A projektmunkák elemzése, zárása

· 13. hét (2026. május 7.): A szubjektív jóllét kulturális aspektusai

o Lakossági fórum 2. (nem fix!): május 8.

· 14. hét (2026. május 14.): A projektmunkák bemutatása

o Lakossági fórum 2. (nem fix!): május 15.

A mesterséges intelligencia (MI) használatára vonatkozó információk:

A projektfeladatok 1) szakirodalomgyűjtési és -feldolgozási, 2) mérőeszköz-szerkesztési vagy -adaptálási, 3) adatgyűjtési, adatelemzési és -értelmezési, valamint 4) prezentációkészítési és eredménybemutatási tevékenységeket foglalnak magukban. Az egyes tevékenységekhez a generatív MI 🟡 korlátozott / feltételes módon, annak támogató funkciójában használatható, de a tevékenységek végső produktumainak önálló alkotásoknak kell lenniük. Az eszközök kizárólag a munka előkészítő fázisaiban (pl. ötletgyűjtés, struktúra tervezése, nyelvi lektorálás) használhatók, viszont 🔴 TILOS az eszköz használata adatgenerálásra, az adatelemzés kiváltására, az eredmények értelmezésére és a bemutatók tartalmi előállítására. A prezentációk végén fel kell tüntetni, hogy melyik tevékenységben, melyik MI eszközt (verziószámmal) és mire használták a projektcsoportok.

ÁLTALÁNOS TÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy célja

A tárgy képzési célja:

A tárgy célja, hogy megismertesse a szubjektív jóllétet befolyásoló egyéni, társas, társadalmi és kulturális tényezők főbb köreit, e tényezők szerepét az egyéni és társadalmi közérzet alakításában, valamint a közérzettel összefüggésbe hozható pszichológiai következményeket. A tárgy által kínált elméleti és módszertani ismeretek segítik a szubjektív jóllét, az élettel való elégedettség és a társadalmi közérzet hatótényezőinek értelmezését, elemzését és a hatásokra való magyarázatadást.

Tanulási eredmények, kompetenciák

Tudás:

· A hallgatók ismereteket szereznek a szubjektív jóllét, az élettel való elégedettség és boldogság affektív és kognitív aspektusairól, mindezek kutatásának elméleti és módszertani megközelítéseiről, valamint a kapcsolódó kutatások főbb eredményeiről.

· A hallgatók ismereteket szereznek a szubjektív jóllét és az élettel való elégedettség egyéni, társas, társadalmi és kulturális szintű, pszichológiai és gazdasági meghatározóiról, valamint a mindezek által befolyásolt jóllét pszichológiai következményeiről.

Attitűd:

· Értő és elemző hozzáállás a jóllét különböző dimenzióval, valamint a jóllétet befolyásoló affektív és kognitív mechanizmusok egyéni és kulturális változatosságával kapcsolatban.

Képesség:

· A kurzus során megszerzett elméleti és módszertani ismeretek révén a hallgatók képesek lesznek a szubjektív jóllét és a társadalmi közérzet befolyásoló tényezőinek kritikus átgondolására, e tényezők és az ezekben beállt változások jóllétre és társadalmi közérzetre gyakorolt hatásainak bejóslására, elemzésére.

· Az ismeretek birtokában a hallgatók képesek lesznek a jóllétet és közérzetet meghatározó tényezőket eltérő (pl. munkahelyi, társadalmi, kulturális) kontextusokban értelmezni, elemezni, és mindezek révén javaslatot tenni a jóllétet és közérzetet növelő, támogató irányelvekre.

A tantárgy tartalma

Fő tartalmi, tematikai egységek:

· A szubjektív jóllét, az élettel való elégedettség és a boldogság kutatásának elméleti és módszertani megközelítései

· A szubjektív jóllétet, az élettel való elégedettséget és a boldogságot befolyásoló tényezők, valamint e tényezők által befolyásolt közérzet pszichológiai következményei:

o egyéni tényezők (pl. vonások, attitűdök, egyéni preferenciák és döntések, körülmények),

o társas tényezők (pl. közeli kapcsolatok, munkahelyi kapcsolatok, szervezeti igazságosság és munkahelyi elégedettség),

o társadalmi tényezők (pl. a társadalmi szinten fontosnak tartott szükségletek és értékek, a társadalmi igazságosság, a közbeszéd közérzetet alakító hatásai),

o kulturális tényezők (pl. kulturális különbözőségek a szubjektív jóllét megragadásában és alakulásában).

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek:

· frontális oktatás

· csoportos megvitatások

· az ismeretek alkalmazását igénylő, egyéni, páros vagy kiscsoportos munkában megvalósuló gyakorlati tevékenység

Számonkérési és értékelési rendszer

Követelmények és az értékelés módja, szempontjai

Követelmények:

· aktív részvétel a foglalkozásokon és a gyakorlati aktivitásokban

· a kurzus által alakított ismeretek és képességek alkalmazása:

o egy kiscsoportos munkában végzendő gyakorlati feladat teljesítésével (a szubjektív jóllét meghatározó tényezőinek és következményeinek felmérése egy, a csoportok által választott vagy számukra kijelölt kontextusban, az eredmények bemutatása) vagy

o egy egyénileg vagy párban végzendő gyakorlati feladat teljesítésével (javaslat, irányelv kidolgozása a szubjektív jóllét egy választott vagy kijelölt kontextusban történő támogatására, a javaslat bemutatása)

Az értékelés módja:

· gyakorlati jegy (ötfokozatú)

Az értékelés szempontjai:

· a csoportos vagy egyéni/páros gyakorlati feladatok értékelése

· jelenlét

Irodalom

Aaker, J. L., Rudd, M., & Mogilner, C. (2011). If money does not make you happy, consider time. Journal of Consumer Psychology, 21(2), 126–130.

Ahuvia, A. (2018). Consumption, income, and happiness. In A. Lewis (Ed.), The Cambridge handbook of psychology and economic behaviour (pp. 307–339). Cambridge University Press.

Aknin, L. B., Barrington-Leigh, C. P., Dunn, E. W., Helliwell, J. F., Burns, J., Biswas-Diener, R., ... & Norton, M. I. (2013). Prosocial spending and well-being: cross-cultural evidence for a psychological universal. Journal of Personality and Social Psychology, 104(4), 635–652.

Anglim, J., Horwood, S., Smillie, L. D., Marrero, R. J., & Wood, J. K. (2020). Predicting psychological and subjective well-being from personality: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(4), 279-323.

DeVoe, S. E., & House, J. (2012). Time, money, and happiness: How does putting a price on time affect our ability to smell the roses? Journal of Experimental Social Psychology, 48(2), 466–474.

Diener, E., Heintzelman, S. J., Kushlev, K., Tay, L., Wirtz, D., Lutes, L. D., & Oishi, S. (2017). Findings all psychologists should know from the new science on subjective well-being. Canadian Psychology/Psychologie canadienne, 58(2), 87–104.

Diener, E., Helliwell, J. F., & Kahneman, D. (Eds.). (2010). International differences in well-being. Oxford University Press.

Diener, E., Lucas, R., Schimmack, U., & Helliwel, J. (2009). Well-Being for public policy. Oxford University Press.

Dolan, P., Peasgood, T., & White, M. (2008). Do we really know what makes us happy? A review of the economic literature on the factors associated with subjective well-being. Journal of Economic Psychology, 29(1), 94–122.

Dunn, E. W., Gilbert, D. T., & Wilson, T. D. (2011). If money doesn’t make you happy, then you probably aren’t spending it right. Journal of Consumer Psychology, 21(2), 115–125.

Gärling, T., & Gamble, A. (2018). Life satisfaction and emotional well‐being: Psychological, economic and social factors. In R. Ranyard (Ed.), Economic psychology (pp. 405–420). Wiley.

Guo, J., Basarkod, G., Perales, F., Parker, P. D., Marsh, H. W., Donald, J., ... & del Pozo Cruz, B. (2024). The equality paradox: Gender equality intensifies male advantages in adolescent subjective well-being. Personality and Social Psychology Bulletin, 50(1), 147-164.

Hadarics M. (2022). Politikai attitűdök és szubjektív jóllét: a tagadás palliatív hatása. In Faragó K., Dúll A. és Nguyen Luu L. A. (szerk.), A társadalmi változások indítékai és fékjei. A 80 éves Hunyady György tiszteletére (82–98. o.). Akadémiai Kiadó.

Hunyady Gy. (2010). A társadalmi közérzet hullámverése. Napvilág Kiadó.

Hunyady Gy. (2013). Az elégedetlenség társadalompszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(4), 621–644.

Kahneman, D., & Deaton, A. (2010). High income improves evaluation of life but not emotional well-being. Proceedings of the National Academy of Sciences, 107(38), 16489–16493.

Kasser, T., Rosenblum, K. L., Sameroff, A. J., Deci, E. L., Niemiec, C. P., Ryan, R. M., ... & Hawks, S. (2014). Changes in materialism, changes in psychological well-being: Evidence from three longitudinal studies and an intervention experiment. Motivation and Emotion, 38, 1–22.

Killingsworth, M. A. (2021). Experienced well-being rises with income, even above $75,000 per year. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(4), e2016976118.

Killingsworth, M. A., & Gilbert, D. T. (2010). A wandering mind is an unhappy mind. Science, 330(6006), 932-932.

Kovács J. (2014). Az igazságosság és a hatékonyság az interperszonális és a társadalmi kapcsolatok pszichológiájában. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Kovács J. (2020). A viszonosságon túl. Az igazságtalanságra adott proszociális válasz. ELTE Eötvös Kiadó.

Layard, R. (2003). Happiness: has social science a clue? Lecture 3: What would make a happier society? In: Lionel Robbins memorial lecture series, 03-05 Mar 2003, London, UK.

Maddux, J. E. (Ed.) (2018). Subjective well-being and life satisfaction. Psychology Press/Routledge.

Mogilner, C. (2010). The pursuit of happiness: Time, money, and social connection. Psychological Science, 21(9), 1348–1354.

Oishi, S. (2012). The psychological wealth of nations: Do happy people make a happy society? Wiley-Blackwell.

Oishi, S., Schimmack, U., & Diener, E. (2012). Progressive taxation and the subjective well-being of nations. Psychological Science, 23(1), 86–92.

Oishi, S., Kushlev, K., & Schimmack, U. (2018). Progressive taxation, income inequality, and happiness. American Psychologist, 73(2), 157–168.

Pántya J., Kovács J., Illyés K. (2015). Laikus nézetek az adózás igazságosságáról és hatékonyságáról. Alkalmazott Pszichológia, 15(2), 21–47.

Scott, B. A., Colquitt, J. A., Paddock, E. L., & Judge, T. A. (2010). A daily investigation of the role of manager empathy on employee well-being. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 113, 127–140

Soto, C. J. (2015). Is happiness good for your personality? Concurrent and prospective relations of the Big Five with subjective well‐being. Journal of Personality, 83(1), 45–55.

Vezzoli, M., Valtorta, R. R., Mari, S., Durante, F., & Volpato, C. (2023). Effects of objective and subjective indicators of economic inequality on subjective well‐being: Underlying mechanisms. Journal of Applied Social Psychology, 53(2), 85-100.